Az Agrárközgazdasági Intézet Agrárgazdasági Igazgatóságának vezetője Dr. Potori Norbert, az „Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán – A csemegekukorica és a zöldborsó ágazat piaci kilátásai" konferencián tartott előadásában beszélt arról, hogy bár látszólag a szántóföldi növénytermesztés távol áll az ipari zöldségnövényektől, ám azon termesztők, akik csemegekukoricával vagy zöldborsóval foglalkoznak, jellemzően olajnövény és gabona kultúrákat is művelnek – írja a fruitveb.hu.
Európa északi részén túl csapadékos, déli részén pedig túlságosan meleg időjárás uralkodik – fotó: pixabay.com
A világpiaci folyamatokra számos geopolitikai kockázat lehet hatással
Dr. Potori Norbert a rövid- és középtávú kilátásokkal kapcsolatban elsőként a makrogazdasági környezet alakulására hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy az Európai Központi Bank legutóbbi elemzése szerint az EU gazdasága még 2024-ben sem fog magára találni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy alig növekedik a bérek reálértéke, és a két éve bezuhant kereslet sem tud visszaemelkedni az energiaválság előtti szintre.
Mivel Kína növekedése is egyre lassul, ezért már egyre kevésbé fogja mozgatni a termékpiacokat is, ami hatással lesz a globális gabonapiaci kilátásokra. Az európai kamatszintek és az eladósodottság mértéke is magas, az energiahordozók árai pedig igen hektikusan reagálnak a világpiaci és politikai eseményekre.
A világpiaci folyamatokra továbbra is számos geopolitikai kockázat lehet hatással, – például az amerikai elnökválasztás, a tajvani feszültség, és az orosz-ukrán háború alakulása – pillanatnyilag jó hír, hogy az orosz és az ukrán hajók át tudnak haladni a Szuezi-csatornán.
_fill_540x300_0.jpg)
Mi lesz a sorsa az orosz búzakészleteknek és búzaexportnak?
Jelenleg a világpiacon az árak alacsonyak, a készletek pedig magasak, elsősorban búzából, de új csúcsot ért el az Egyesült Államokban a kukorica készlete is. Hozzátette: az idei év egyik nagy kérdése, hogy mi lesz a sorsa az orosz búzakészleteknek és búzaexportnak: 2022-ben Oroszország a 104 millió tonnás termésével a globális export 25%-át bonyolította le, a tavalyi 92 millió tonnás termést követően idén 95 millió tonna várható – ami nagyjából 50 millió tonnás exportvolument jelent.
Ezért alakulhatott ki az a jelenség, hogy már nem a chicagói árutőzsde számít a legfontosabb tényezőnek, hanem a párizsi MATIF ár válik egyre meghatározóbbá a búza világpiacán. Ezt támasztja alá az is, hogy egyre emelkedik az észak-afrikai MENA térség gabonaimport-függősége, és ezen a piacon a legfontosabb szereplők Oroszország és Ukrajna.
Dr. Potori Norbert előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy szokatlan jelenség tapasztalható a MATIF árak alakulásában: az újtermés fölé emelkedett az ótermésű búza és kukorica ára. Ez azt jelzi, hogy a piac valamilyen kockázati faktort lát az újtermésű gabonák esetében.
Bizonytalanság tapasztalható az idei termésmennyiségek terén
Igen magasak az európai búzakészletek, míg a kukorica esetében kiegyensúlyozott a piac, de az árpa esetében ismét felfelé megy a készletszint. Dr. Potori Norbert szerint ez kedvező hírnek számít, hiszen az EC Joint Research Centre időjárási szélsőségekről kiadott havi jelentése szerint Európa északi részén túl csapadékos, déli részén pedig túlságosan meleg időjárás uralkodik, számos területen már most aszály van, így a termésmennyiségek alakulása bizonytalan.
Az európai gabona- és növényolaj import alakulásáról elmondta, hogy a 2023/2024-es piaci évben Ukrajna dominál az importkorlátozások miatt, azaz szinte ömlik be az olcsó áru. Február végéig az uniós piacokra külső forrásból jellemzően 2,5-3 millió tonna búza szokott érkezni, de az idei évben csak Ukrajnából már 4 millió tonnánál is többet vásároltak a tagállami cégek. Közülük is főként a spanyolok, ahová az ukránok hajóval szállítják a kommersz, olcsó takarmánybúzát. Óriási mennyiség érkezett napraforgóolajból és darából is, de jelentős a kukoricaimport volumene is.
Nő a vízi szállítás volumene – fotó: pixabay.com
Csökkent a szója forgalma
A szállítási költségekről beszélve a szakember elmondta, hogy a vízi szállítás egyre vonzóbb alternatívává válik a közúti vagy vasúti módozattal szemben, amire jó példa, hogy Konstanca gabonarakodásai 2023-ban 50%-kal nőttek, az olajmagvak rakodása pedig közel megháromszorozódott.
Az előadásban szó volt a globális növényolaj-piac alakulásáról is, amit most a kínai sertéspiaci válság határoz meg a szója csökkenő forgalma által. A pálmaolaj termelése stabil szinten marad. Előreláthatóan minden növényolajtípus volumene növekedni fog, ennek ellenére a termelés mégsem biztos, hogy fedezni tudja a keresletet, aminek az az oka, hogy az Egyesült Államokban megemelték a biodízel esetében a bekeverési arányt.
Az előadás anyaga erre a LINKRE kattintva letölthető.
_fill_540x300_0.jpg)
