Ami eddig elvirágzott, az már túl van a nehezén, de a három fagyosszent elvonultáig még nem múlt el teljesen a veszély. A több évtizede gazdálkodók sem tapasztaltak még olyat, mint az idei évben, hogy három héttel előbbre tart a természet – írja a novenyvedoszer.hu.
A természet jóval előbbre tart a megszokottnál – fotó: pixabay.com
A kevés csapadék és az esetleges fagykár még jelenthet problémát
A hirtelen jött tavasz miatt mindenkit óvatosságra intenek a termelők, ugyanis május közepéig is számolhatunk fagyokkal, ezért sokan addig nem is ültetik ki a zöldségféléket, mert úgy is utoléri magát a növény a nyár során, főleg ha megfelelő mennyiségű csapadékot kap. A FruitVeb Zöldség – Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke, Apáti Ferenc szerint addig kell tehát várni, amíg a fagyveszélyek el nem múlnak.
"Főleg a gyümölcsfákat érinti az, hogy a természet jóval előbbre tart, de a szántóföldeken nem csak elkezdődött, hanem sok helyen be is fejeződött a vetés. A kialakult helyzetből nem következik az, hogy kevesebb gyümölcs terem majd a szezonban és magasabb lesz az ára. Akkor lehetnek gondok, ha hamarabb indul a vegetáció és a virágzás, mert ez esetben több időt töltenek a gyümölcsfák a fagyveszélyes időszakban, ugyanis ha minél hamarabb indult a virágzás, akkor a fagy is gyorsan elbánik a növénnyel.
Több gyümölcsfajtánál már túl vagyunk a virágzáson, de a kajszi- és őszibaracknál történtek fagykárok, a többi gyümölcs esetében még drasztikus, jelentős terméskiesést jelentő fagykárok nem alakultak ki, de a következő két-három hét még előttünk van... Az ilyen korai kitavaszodás nagyon ritka, de ez nem jár automatikusan katasztrófával" – fogalmazott a terméktanács elnöke.
Van félnivalójuk a zöldségtermesztőknek?
A gyümölcstermesztőkhöz hasonló módon a zöldségtermesztők esetében is a talajhőmérséklet és a napi hőmennyiség a meghatározója annak, hogy hozzálássanak a vetéshez és a palántázáshoz.
Mivel a szántóföldi zöldségtermesztésben is hamarabb indult a vetés, emiatt hamarabb is kezdődik a palántázás. A termesztőknek a tavaszi aszály okozhat fejfájást: míg a novemberi és decemberi időszakban (sőt, még januárban is) viszonylag sok csapadék esett – a talajok szépen feltöltődtek – addig az elmúlt két hónapban beköszöntött a szárazság.
A talaj elvesztette a felső húsz centiméterének víztartalékát
Ez azt jelenti, hogy az ezután vetendő növényeknek nagyon nagy szüksége lenne a kelesztő öntözésre, mert ellenkező esetben ebben a meleg időben ki sem kel a növény. Ez újabb költséget jelent a termelőknek.
Gondot okozhat az is, hogy ezt az időjárást nagyon szereti a lisztharmat, ez a probléma pedig egyaránt érintheti a zöldség- és gyümölcstermesztőket. Az almafák ki vannak téve a tűzelhalásnak is a meleg időjárás miatt, a kórokozó a virágzás időszakában támad.
Apáti Ferenc véleménye szerint a szokatlan időjárás növényvédelmi és öntözéssel kapcsolatos kérdéseket is felvet, de ezek – még ha költségnövekedés árán is – megoldhatóak.
