Egyre drágábban viszik a jó magyar marhát

A tenyészállatexportban és a belföldi marhabeszerzésben is folyamatosan emelkednek a felvásárlási árak, hosszabb távon az egy éve tartó konjunktúra ellehetetlenítheti a termelési alapokat.

Noha a tenyészállatexportban és a belföldi marhabeszerzésben is folyamatosan emelkednek a felvásárlási árak, hosszabb távon az egy éve tartó konjunktúra ellehetetlenítheti a termelési alapokat (a jó áron kipörgetett tenyészállatok miatt) és az utánpótlás beállítását, másrészt egyáltalán nem kompenzálja a tejtermelés évek óta tartó veszteségeit - mondta a Napi Gazdaságnak Bognár László, a Magyar Szarvasmarha Tenyésztők Szövetségének titkára.

Az elmúlt egy-két évben ugyanis jelentős kereslet jelentkezett  Törökország, Kazahsztán, Oroszország és Ukrajna részéről is. És noha a  hazai marha- és tehénállomány, főleg a tenyészállomány európai  összehasonlításban kicsinek számít, mégis mintegy ezereurós felárat  jelent a nyugat-európai tenyészetekkel szemben az, hogy jó  állat-egészségügyi kondíciókkal, viszonylag nagy tételben tudnak  vásárolni a nagyüzemi tartástechnológia miatt. Az unióban az átlagos tehénszám  gazdaságonként ugyanis 19—70 között változik, szemben a magyar  üzemenkénti 498-cal.


A kereslet ellenére a Központi Statisztikai Hivatal tavaly decemberi adatai szerint az elmúlt fél évben 4, míg egy év alatt 19 ezerrel, 681 ezerre csökkent a hazai szarvasmarha-állomány.
Ebből a tehénállomány egy év alatt 3 ezerrel, 309 ezer darabra mérséklődött, míg 2010 második felében ezer egyeddel fogyott. A állománycsökkenés folytatódásának  hátterében a 2008-as tejválság mellett a takarmányárak alakulása, illetve a tenyésztők likviditáshiánya mellett az állattartó telepek földtulajdonának rendezetlensége áll.

Érezhető ugyanakkor a tej, a kettős hasznosítású és a húshasznú állományok közötti átrendeződés is - az utóbbiak javára. Bognár szerint 250 ezerre tehető a tejelő tehénállomány nagysága, ám már kritikus szintre, 165 ezer alá esett a tejtermelés ellenőrzés alatt álló, minőségi termelést biztosító állomány nagysága. Ez pedig hosszabb távon a hazai tejipar lehetőségeit is behatárolja, mivel az elmúlt két évben megindult vemhesüsző-export a nagyüzemi tejtermelő tehéntartás utánpótlását veszélyezteti. A KSH adatai szerint ugyanis 2010-ben a gazdasági szervezeteknél 14, míg az egyéni gazdaságokban 5 ezerrel mérséklődött a tejhasznú tehénállomány. Az elmúlt három évben egyébként a húshasznú tehenek állománya - többek között az uniós plusztámogatásnak köszönhetően - negyedével, 14 ezerrel emelkedett.

A belföldi állománycsökkenés ugyanakkor rekordméretű exportot, illetve exportbevételt jelentett. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb, 2010-re szóló külkereskedelmi jelentése szerint mintegy 45-46 százalékkal nőtt mind volumenben, mind értékben az élőmarha-kivitel. Ez mintegy 136,9 millió eurós exportárbevételt jelentett, míg friss és fagyasztott marhahúsból változatlan volumen és érték mellett 42 millió eurós bevétel jelentkezett. A szövetség adatai szerint az élőmarha-kivitelből 13,5 ezer tenyésztési célokra, átlagosan 2500 eurós áron értékesített vemhes üsző volt. Az AKI adatai szerint 2010-ben a legnagyobb vásárló 21 ezer tonnával Törökország volt.

Forrás: napi.hu
2011-04-05 11:05:56
Témák: állat , fejlesztés , beruházás , marha , tenyészállat

Kapcsolódó dokumentumok

Kapcsolódó képek

« vissza