Dr. Sulyok Dénes: Szaktanácsadás a növénytermesztésben

A személyi számítógépek elterjedését követően hamar megszületett az a felismerés, hogy ezeket az eszközöket fel kell használni a jövőbeni tervezésre, tervek vizsgálatára, egyre magasabb szintű modellek létrehozására.

A tervezés napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír. A tervezés célja már nem egy végleges cselekvési program kidolgozása, hanem – lehetőség szerint minél több „mi lenne, ha …” jellegű vizsgálat eredményéből kiindulva – folyamatos alkalmazkodás a gazdasági környezet változásaihoz. Már nem szükséges az egymást követő terveket újra végigszámolni, elég, ha az összefüggéseket, számítási eljárásokat egyszer rögzítjük. A szükséges adatváltozások következményei a számítógépes újrafuttatás eredményeként közvetlenül elemezhetők. Így magas fokú variabilitást tudunk létrehozni, s az érzékenységvizsgálatok megbízhatóságát – ismétlések számát – a hagyományos módszernél jóval gyorsabban és kevesebb befektetett munkával tudjuk biztosítani. Válasz nyerhető olyan kérdésekre, amelyekre egyébként csupán drága, időigényes, sok esetben más módon meg nem mérhető megfigyelések segítéségével juthatnánk el.

Döntéstámogatás a gyakorlatban

Napjaink növénytermesztési gyakorlatában jellemzőek mind a tábla- mind a gazdaságra vonatkozó adatok nyilvántartása esetében a papír alapú megoldások. A gazdaságok elenyésző számában alkalmaznak számítógépes szoftvereket, s azok is nagyon különbözőek. Ebből adódóan egymással való átjárhatóságuk ‑ adat átadási képességük – nagyon gyenge. Ezen a jövőben mindenképpen javítani szükséges, mert a jelenlegi helyzetben az informatikai eszközök használatának legnagyobb előnyét, hogy egy adatot, csak egyszer kell bevinnünk szaktanácsadó rendszerünkbe - elveszítjük.

Hazánkban többszintű a mezőgazdasági döntéstámogatás iránt a kereslet. Az egyszerűbb szoftvereket (táblatörzskönyv, gazdálkodási napló, tápanyag-visszapótlási szoftverek) a kis területen gazdálkodók keresik. Számukra elsősorban adminisztrációs terhek könnyítését célzó szoftvereket (különböző gazdálkodási adatok dokumentálása) kell ajánlani.

Emellett a talajvizsgálati adataik alapján készített tápanyag-tervek segítségével a gazdálkodásukat tudjuk segíteni, illetve a különböző beszámolási kötelezettségeiket (pl. Agrár Környezetgazdálkodási Program keretében benyújtandó tápanyag-tervek) is teljesíteni tudják. A tápanyag-gazdálkodási terveket sok esetben – például az Agrár Környezetgazdálkodási Programban részt vevő gazdálkodóknál – műholdas technikával rögzített térképekre illesztett elemeloszlási térképekkel is ki kell egészíteni. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére az AKG programban részt vevő gazdálkodóknak meg kell adni a talajminta-vételi koordinátákat, így az ellenőrzés a Hivatal részéről egyszerűbbé válik, a műholdas technikára alapozott talajminta vételezési szolgáltatás alkalmazásával ennek a kötelezettségüknek is eleget tudnak tenni a programban részt vevő gazdálkodók.

A közepes- és nagygazdaságokban komplexebb ökológiai és agrár-közgazdasági szoftvercsomagok használatára van igény. Olyan döntéstámogató rendszer használata a cél, amely képes egy növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozás valamennyi papíron képződő gazdasági eseményét az informatika eszközeinek felhasználásával rögzíteni.

Másik célként jelenik meg, hogy képes legyen – az alap input adatok birtokában – modelleket létrehozni, melyek a valóság minél jobb közelítésével – eltérő kockázati szintek mellett – képesek lesznek különböző döntési alternatívák kialakítására. Ezek a szoftverrendszerek tartalmazzák a kis gazdaságok esetében használt leíró részeket (pl. táblatörzskönyv, gazdálkodási napló), illetve a tápanyag-visszapótlási tervek készítésére alkalmas tápanyag-visszapótlási szoftvereket is.

Azonban azok árnyaltabbak lehetnek (pl. műholdas helymeghatározásra alapozott technológiákat – talajművelés, vetés, tápanyag-visszapótlás, növényvédelem, betakarítás, automatikus kormányzás stb. esetében – is támogatniuk kell). Ezen kívül a táblatörzskönyvek bővítettek, így a naturális adatok (pl. 300 kg ammónium-nitrát műtrágya / hektár) mellett azok pénzben kifejezett értékeit is tartalmazzák (pl. ammónium-nitrát költsége 17000 Ft / hektár). A bővített táblatörzskönyvek lehetőséget biztosítanak többféle lekérdezésre is (pl. a költségek kigyűjtése az erőgépek azonosítója, rendszáma alapján, a munkaerő hatékonyságának vizsgálatára stb.).

A közepes- és nagygazdaságok gazdálkodási gyakorlatát segítő ökológiai modellek lehetőséget biztosítanak az ökológiai paraméterek minél jobb közelítéséhez, ezáltal a várható hozamok minél nagyobb pontosságú előrejelzéséhez. Ezeknek a moduloknak egy része a modellezett növény fejlődését és növekedését, más részük a talajban történő vízmozgást írják le. A használatba vont ökológiai modellek napi léptékűek, melyeknek működését (számításait) a napi agrometeorológiai adatok határozzák meg.

A modell működéséhez szükség van a talaj-növény-atmoszféra rendszert fizikailag (pl. a talaj térfogattömege), kémiailag (pl. a talaj pH-ja), illetve biológiailag (pl. a növényt jellemző bázishőmérséklet) jellemző bemenő adatokra, valamint a rendszer kezdőállapotát rögzítő paraméterekre (pl. a talaj kezdő nedvességtartalma). Mindezek ismeretében lehetőségünk van napi léptékben modellezni a tenyészidőszak teljes hosszában a várható hozamokat, amelyek pontossága a betakarítást megelőző dekádokban egyre nagyobb lesz. A jelenlegi számítástechnikai háttér már lehetőséget ad a napon belüli modellezésre is, ezek kidolgozása, tesztelése folyamatban van mind a nemzetközi, mind a hazai tudományos műhelyekben.

Napjaink mezőgazdaságában egyre nagyobb jelentőséggel bír az anyagráfordítások egyre hatékonyabb felhasználása. Ez így van a tápanyag-visszapótlás esetében is. A rendszerváltozás utáni visszaesést követően ma egyértelmű tápelem-visszapótlás növekedésről beszélhetünk. Az 1980-as évek – MÉM-NAK rendszer alapján – történt tápelem-visszapótlási szintjét nem lehet napjaink gazdasági körülményei között megcélozni, s erre nincs is szükség.

A környezetkímélő tápanyag-visszapótlási rendszerekkel szemben elvárt, hogy hosszútávon fenntarthatóak legyenek. A maximális termésszint helyett a gazdaságost helyezzék előtérbe. A növény igényeinek feleljenek meg a tápanyag-visszapótlás és ne a talajénak. Enyhe alultrágyázás mellett közepes foszfor és kálium ellátást célozzanak meg és tartsanak fenn. A tápelem ellátottsági határértékek a növénycsoport igényeitől függőek legyenek, és azok alacsonyabbak, mint a MÉM-NAK kék- és fehér könyvében meghatározottak. Vegyék figyelembe a tervezett termésszinttől függő fajlagos tápelem-tartalmakat (tápelem hígulást).

A hagyományos humusz % alapján történő nitrogén ellátottság mellett más módszereket is alkalmazzanak (pl. ásványi nitrogén tartalom, vagy N-org módszer valamennyi növény esetében). A tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadási rendszerekkel szemben fontos követelmény, hogy azok napjaink Agrár Környezetgazdálkodási Célprogramjait támogassák, azok feltételrendszerének (törvényi- és rendeleti hátterének) megfeleljenek. Elsősorban a nitrogén (ezen belül is a szerves nitrogén) visszapótlására vonatkoznak szigorú szabályzók.

Hazánkban jelenleg a tápanyag-visszapótlásra számos szaktanácsadó szoftver áll rendelkezésre. Egyszerűbbeket lehet letölteni az internetről, illetve vannak olyan lehetőségek, amelyek segítségével tápanyag-visszapótlási tervünket internetes kalkulátorok segítségével el tudjuk készíteni. Pontosabb tervek elkészítéséhez célszerűbb igénybe venni a tápanyag-visszapótlási szaktanácsadási tevékenységet folytató cégek tevékenységét.

Az agrár-közgazdasági szoftvereknek az agro-ökológiai modellekkel történő összekapcsolásával az agrár-közgazdasági szofteverek legnagyobb hiányosságát (a termőhely specifikus hozam nagyságát) a talaj-növény-atmoszféra modellezés segítségével nagymértékben lehet javítani. Az ökológiai és a tápanyag-visszapótlási szoftverek kimenő adatait az agrár-közgazdasági szoftver inputadatként kezeli, amelyben megtalálható a termesztett növény, a termés mennyisége (t/ha-ban) és az ehhez szükséges műtrágya mennyisége (kg/ha). A táblatörzskönyvi szoftvert első lépésben az adott növénytermesztési ágazat gazdaságra adaptált technológiai és gazdasági paramétereit kell meghatároznunk. Táblaazonosítók, termesztés területe, átlagos aranykorona érték, fő- és melléktermékek értékesítési árai, támogatások, egyéb bevételek.  Az agrotechnikai műveletek, meghatározásra kerül a műveletekhez szükséges munkaerőigény (szakképzett, szakképzetlen), a művelet felmerülő gépigénye (erő- illetve munkagépek) és a felmerülő anyagráfordítások (vetőmag, műtrágya, öntözővíz, szervestrágya, növényvédőszer, bálazsineg, stb.) és ezek összes mennyisége (t, kg, l, stb.). Ezt követően készülnek el a költségösszesítő táblázatok és számításra kerül a gazdaságossági mutatórendszer. Napjaink agrár-közgazdasági szoftverei képesek a költségeket a hagyományos számviteli rendszer szerint (anyag-, gépi munka-, személyi-, egyéb közvetlen- és felosztott költségek), valamint állandó – változó és közvetlen – közvetett költségek felosztás szerint is rendszerezni. A táblatörzskönyvek speciális lekérdezésével el tudjuk készíteni a gazdálkodási naplót is. A táblatörzskönyvi és gazdálkodási naplóra vonatkozóan számos szoftver áll a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére.

Az agrár-közgazdasági szoftvernek soha nem egy elemzésstruktúráját kell elkészíteni, hanem különböző változatokat kell futtatni, és ezeket kell a döntéshozó rendelkezésére bocsátani (általában 5-6 változatot).  Lehetőség van a fent említett szoftverek együttműködésével a következőre:

- Éves tervek, helyzetfelmérések, koncepciótervek elkészítésére.
- A tartománynak a meghatározása, ahol a vállalkozás tevékenysége jövedelmező.
- A vállalkozás erőforrásainak figyelembe vételével létrehozza az optimális vetésszerkezetet.
- A terv- és tényadatok futtatásával kontroling rendszerként működik.
- Lehetőséget biztosít a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére
- Gazdálkodási napló, Permetezési napló, Táblatörzskönyv, Hatékonysági vizsgálatok elvégzésére
- Talajművelési vizsgálatok
- Tápanyag-visszapótlási vizsgálatok
- Vetéstechnikai vizsgálatok
- Fajta / hibrid összehasonlítási (vetőmag) vizsgálatok
- Növényvédelmi vizsgálatok
- Öntözéstechnikai vizsgálatok
- Mikor vásároljunk új gépet?
- Alkalmazzuk-e a precíziós gazdálkodást?
- Saját gép, vagy bérszolgáltatás?

Napjainkban egyre nagyobb igény van olyan komplex szoftverek alkalmazására is, amelyek a növénytermesztés vetésszerkezetét úgy optimalizálják, hogy az elsősorban az állattenyésztés igényeit elégítse ki. A fennmaradó területen valamilyen gazdasági optimum keresése történik pl. nagy értékű gépek kihasználtságának biztosítása (pl. cukorrépa kombájn), maximális jövedelemre, vagy fedezeti összegre optimalizált vetésszerkezet, technológiai változatok közötti optimalizálás (pl. őszi szántás, vagy tárcsás lazítás?). Az optimalizálás folyamatában (is) az ökológiai korlátokat minden esetben figyelembe kell vennünk. Az állattenyésztés igényeinek kielégítése mellett nagy a kereslet arra, hogy a vállalkozás teljes működését lefedő szoftvereket működtessünk. Ilyen kérdések lehetnek a vállalkozás készlet-, bérgazdálkodása, különböző feladási kötelezettségei (pl. társadalombiztosítási és adóhatóság felé), növénytermesztési és állattenyésztési ágazatainak összekapcsolódó elemzése, kiegészítő (kapcsolódó) üzletágak (pl. bérszolgáltatás, ipari tevékenység, pályázati tevékenység) teljeskörű elemzése. Valós piaci igényként jelenik meg a biomassza energetikai hasznosításának elemzése is. Az alapanyag termelés (fa- és fűapríték, -pellet, -brikett, biodízel, bioetanol alapanyag előállítás), és a feldolgozás (gázosítási és égetéses erőművek, biodízel-, bioetanol gyárak és biogáz-telepek) technológiai, valamint beruházás- és működésgazdaságossági elemzésére.

A felmerülő gazdasági igényeknek és a jogszabályi-háttérnek a szoftverfejlesztőknek minden esetben meg kell felelniük. Emellett a felhasználók számára világos, érthető és a lehető legkevesebb input adat bevitele mellett megbízható valós, szaktanácsokat kell nyújtani.
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézete valamennyi felvetett kérdésre választ adó szoftvercsomaggal rendelkezik és áll jelenlegi és jövőbeni partnereinek szíves rendelkezésére.

Forrás: Dr. Sulyok Dénes, Ph.D. sulyokd@agr.unideb.hu
2009-10-13 10:45:23
Témák: szoftver

Kapcsolódó képek