Jó szomszédok a közös jövőért - Magyar–szerb határmenti együttműködés a szőlőkultúráért

A Duna–Tisza közi homok talajokon évszá­zadok óta szőlő- és borkultúra alakult ki. Már Géza fejedelem alapító levele (1075) is erről tanúskodik. Ez a borrégió a Kárpát-medence középpontjában terül el és áthúzódik a mai szerb–magyar határon egészen Újvidékig.
Újvidéken keresztül folyó Duna túlsó partján már a boráról nagyon híres Szerémségi borvidék húzódik, ahol Probus római császár (Kr. u. 276–282) telepítette az első szőlőültetvényeket. A szőlő- és borkultúra innen tovaterjedt a Duna–Tisza közi területekre és segítette a helyi szőlő- és borkultúra fejlődését.
Így a magyar–szerb határon innen és túl közös történelmi gyökerei vannak a szőlő- és borkultúrának. A sok közös vonás a jelenben is érvényesül. A modern szőlőtermesztésnek és borászatnak azonos kihívásoknak kell megfelelni a magyar és a szerb határmenti borvidékeken.
Évtizedekkel ezelőtt a kutatók ezt a közös indítékot már felismerték, különösen a szőlő­nemesítés területén. Ennek az alföldi régiónak az abiotikus és biotikus stressz­hatásokat jól tűrő szőlőfajtákra kell alapoznia jövőjét. Ezt diktálja a klímaváltozás és a nagymérvű környezetszennyezés, továbbá a mindig növekvő piaci és fogyasztási igény.
A kutatók, közöttük főként a szőlőnemesítők Kecskemét és Újvidék között lecsökkentették a távolságot közös nemesítési programokkal, fajta- és tapasztalatcserével.
Az Európai Unió pályázatok meghirdetésével 2009–2013 között támogatja a magyar és szerb határmenti régiók együttműködését.
A Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete (Kecskemét) és az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara egy megnyert pályázati munkában (HUSRB/0901/ 214/123) jelenleg közösen dolgozik. A vállalt feladataink között egyik célunk a több évtizedes nemesítési munka eredményeinek (fajtáinak) bemutatása.
A másik célunk az új magyar és szerb szőlőfajták és klónok patogénmentes szaporító­anya­gának előállítása, ennek érdekében a szaporítóanyag­gal terjedő betegségek és a patogénmentesítési eljárások bemutatása. Arra is rávilágítanak, miként gondoskodik az EU a certifikált szaporítóanyag előállításának és forgalmazásának szabályozásáról.

Forrás: Növényvédelem, 2011. 10. szám
2012-01-25 15:21:06

Kapcsolódó képek